Hu    De     Fr     Es     It     Sk     Cz     US

Földsugárzás

A Föld, a Nap, a Naprendszer az Univerzum nem csupán élettelen, tehetetlen égitestek, csillagok, bolygók halmaza. Az Univerzum, a Naprendszer, a Nap, a Föld és a többi égitest rezonanciái, a Nap tevékenysége, a Föld tevékenysége egymással összehangolt létre utalnak. Ezek vizsgálatával rendkívül érzékeny és bonyolult összefüggésrendszert tárhatunk fel. A mai tudománynak nehéz ezeket a bonyolult összefüggésrendszereket feltárni. Egyre több eddig véletlennek, vagy elhanyagolhatónak tartott, vagy teljesen figyelmen kívül hagyott, vagy tudományosan nem megalapozottnak, vagy nem megalapozhatónak tartott, stb jelenség valódi okát ismerjük meg. Addig tartunk valamit véletlennek vagy elhanyagolhatónak, amíg meg nem ismerjük a valódi kiváltó okot, el nem tudjuk helyezni egy összefüggésrendszerben, és meg nem ismerjük valódi, tényleges hatásait. Az elhanyagolhatónak tartott gyenge jelenségek hatásai az egész rendszerben felerősödhetnek, erős reakciókat, változásokat válthatnak ki, mint ahogy az eddig általunk ismert folyamatok nagy részében ez így is történik. Gondoljunk csak a kémiai reakcióban használatos rendkívül kis mennyiségű katalizátorok kémiai folyamatokat gyorsító hatásaira.

Nehéz megmondani mióta foglalkoztatja az embereket a földsugárzás, és ennek káros és jótékony hatásai. Radiesztéziáról (vízkeresésről) többek közt John Steinbeck is írt "Édentől keletre" című regényében: saját nagyapja a környék híres "varázsvesszős embere" volt, aki az új kaliforniai telepeseknek gyakran megmutatta, hova ássák a kutat. A ma élő emberek várható életkora nem csak magasabb elődeinkénél, de modern életvitelünk vasbeton épületekbe, autókba, stb kényszerít minket, elszakít a természettől, ezért egyre fontosabb hogy védekezzünk a szervezetünket érő káros természetes és ember okozta sugárzásoktól. Igaz ugyan, hogy szervezetünk kellően toleráns, rövid ideig még a rendszeresen előforduló erős sugárzásoknak is ellenáll. Ha nem így lenne azonnal rákos betegek lennénk, amint elhaladunk egy tv készülék, vagy hangszóró előtt. Kétségtelen tény viszont, hogy a nagyfeszültségű távvezetékek alatt hosszú éveken keresztül élők között nagyságrendekkel magasabb a rákos, leukémiás betegek aránya. Ki, mikor, és milyen hosszú ideig (esetleg több generáción keresztül) vizsgálta korrekten ezek káros hatásait? Ki határozta meg az egészségügyi határértékeket és mi alapján? Kizárólag gazdasági érdekeket vettek figyelembe? A biztonásgosnak vélt "határérték" alatti sugárzás valóban ártalmatlan hosszútávon is? Milyen hosszú távon ártalmatlan? A mérés ideje alatt, vagy néhány napról beszélünk, vagy biztonságosan, egészségügyi károsodás nélkül is együtt élhetünk ezekkel a sugárzásokkal húsz éven keresztül? A káros földsugárzások és a környezetünkben lévő elektromos berendezések által termelt elektroszmog hosszútávú hatásaival rendszerint csak túl későn szembesülünk.

A földsugárzások nagy része mágneses eredetű. A Föld mágneses tere alapvetően befolyásolja a földi élővilágot. A Föld vastag légköre, az ózonréteg és főleg a Föld mágneses tere védi meg a földi élővilágot a Nap-ból és kozmoszból áradó káros sugárzásoktól, a flérkitörésektől, az ultraibolya és röntgen sugárzástól. Az átlagban 300ezer évente bekövetkező mágneses pólus váltáskor ez a védőpajzs egy időre megszűnik, fajok tűnnek el a Föld felszínéről, és új fajok jelennek meg. Sajnos nagyon sok ember életét keseríti meg a frontérzékenység, aminek valódi okairól a szakirodalomban mindmáig nem találtam választ - mivelhogy a kérdést sem tették fel. Egyszerűen frontérzékenységnek hívják. Hogyan találhatunk megfelelő gyógymódot egy ilyen „egyszerű” „hétköznapi”, ugyanakkor gyakori betegségre, ha nem ismerjük a valódi okokat? Betegség e ha valaki egy meghatározott helyen nem tud rendesen aludni, reggel fáradtan ébred, de máshol, akárcsak egy-két méterrel arrébb megszűnnek ezek a panaszai? Ez csak egyszerűen egy érzékenység, egy allergiás tünet? Allergiás valamire? Mire? Valóban ennyire egyszerű a válasz? Biztos hogy nem kézzelfogható, tudományosan is magyarázható jelenségekről van szó? A szekptikusoknak van igazuk? A közelmúltban kapott három fizikus Nobel-díjat a quarkok között ható erők leírásáért. Rendkívül érdekes, és a mai tudásunkat alapjaiban kérdőjelezi meg, hogy amíg a quarkok közel vannak egymáshoz, úgy viselkednek, mintha semmi közük nem lenne egymáshoz, „szabadok”, amint megpróbáljuk őket eltávolítani egymástól, hihetetlen erő vonzza őket vissza egymáshoz! Ez 100%-osan ellentmond a gravitáció és az elektromágneses vonzás alapszabályainak, ahol a vonzerő a távolsággal arányosan négyzetesen csökken! Pár évvel ezelőtt egy tudós sem hitt ilyen erőben. A VALÓDI tudományban az nagyszerű, hogy kísérletek alapján kialakítunk valamilyen elméletet, egy hipotézist, de erről sohasem mondjuk azt, hogy ez a végső igazság. Annyit állítunk csupán, hogy eddig egy kísérlet sem mondott ennek ellent, és ha ez alapján számításokat végzünk, berendezéseket építünk, akkor ezek mindig működnek. Ezek alapján jogosan gondoljuk, hogy a természeti törvények nem változnak, de ebben igazából csak hiszünk. Abban a pillanatban, hogy a hipotézisnek egyetlen kísérlet is ellentmond, újat kell találni.

A természet négy alapvető kölcsönhatása:

A gravitáció okozta a csillagok és bolygók kialakulását, szabályozza a hold és az árapály mozgását és ez tart minket a talajon. Newton írta le a XVII. században. A gravitációs erõ hatására hullik a földre egy érett alma az almafáról, ugyanez az erõ tartja mozgásban a bolygókat a Nap körül.

Az elektromágneses erő világítja ki városainkat, kapcsolja össze a telefonjainkat és működteti számítógépeinket, mozgatja a villanymozdony kerekeit és az elektronokat az atommag körül.

A gyenge magfizikai erõ hozza létre a radioaktív sugárzást.

Az erõs magfizikai erõ tartja össze az atommagokban az elemi részecskéket. Ez az erõ szabadul fel az atombomba és a hidrogénbomba robbanásakor.

Azért lehetünk itt, mert minden idők leglényegesebb másodpercében, a nagy bumm utáni első másodpercben létrejött ez a négy erő. Az első plank idő alatt a négy erőt még egyetlen szupererő egyesítette. A gravitációs, elektromágneses és magerők még nem váltak szét. Nélkülük a világegyetemet jellegtelen sugárzás töltené ki. Kölcsönhatások nélkül semmi sem történne. Nem volna televízió, nem volna sport, nem volna szeretet, gyűlölet, emberi tragédiák, és semmi más amik miatt érdemes élni. Körülöttünk mindent ezek az erők irányítanak.

Tudományos értelemben a sugárzás műszerekkel mérhető, érzékelhető olyan fizikai jelenség, amelyben közvetlen érintkezés nélkül is energia távozik valamely forrásból. Például radioaktív, röntgen, mikrohullám, gamma, ultraviola sugárzás, hősugárzás, esetleg radongáz, stb. Nincsenek megfelelő érzékszerveink ezek érzékelésére, ezért védekezni sem tudunk ellenük. Rendszerint csak későn, túl későn vesszük észre. Földsugárzásokat hosszú ideje mérünk ingával, pálcával, újabban elektronikus műszerekkel. Ezek mind mágneses, elektromágneses, elektromos tereket mérő készülékek. A Föld mágneses terének intenzitását a Karl Friedrich Gauss által kifejlesztett módszerrel az 1930-as évek óta mérik pontosan. Amikor káros földsugárzásokról beszélünk, kizárólag a Föld mágneses terének néhány százalékos térbeli és/vagy időbeli változásait mérjük!

Az elektromágneses hullámok frekvencia tartománya több mint húsz nagyságrendet fog át a legnagyobb hullámhosszú, legalacsonyabb energiájú rádióhullámoktól a legkisebb hullámhosszú, legnagyobb energiájú gamma-sugárzásig. Ez a húsz nagyságrend szinte felfoghatatlanul sok megjelenési formát jelent. Magába foglalja az extrém alacsony frekvenciájú földi és kozmikus eredetű sugárzásokat, az emberi agy alfa, béta és delta hullámait, a rádió, televízió, mobiltelefon, és egyébb kommunikációs rádió, mikrohullámú és radar sugárzást, a hő sugárzást, az emberi szem számára látható és nem látható fénysugárzást, röntgen, gamma és kozmikus sugárzásokat. Az emberi szem számára csak egy rendkívül szűk, fél nagyságrendnyi sáv, a 400 nanométertől 800 nanométerig terjedő hullámhosszúságú látható fénynek nevezett sáv érzékelhető. Közvetve az UV fény jótékony és káros hatásait is érzékeljük, amikor lebarnulunk, vagy megég bőrünk a túl erős és/vagy túl hosszú ideig tartó napozástól, vagy szolárium használattól.Legalább negyven, a szemünkhöz hasonló, de más más frekvenciatartományban működő érzékszervre lenne szükségünk, hogy az elektromágneses sugárzás általunk jelenleg ismert teljes spektrumát közvetlenül "lássuk", érzékelhessük. Valószinűleg fel sem tudnánk fogni, fel sem tudnánk dolgozni ennyi új információt.

Az életben ionizáló és nem ionizáló sugárzásokkal egyaránt találkozunk.

Az ionizáló sugárzások, mint például a radióaktív és röntgen sugárzás a semleges molekulákat és atomokat pozitív ionokra és negatív elektronokra szakítják szét.

A nemionizáló sugárzások, mint például a rádió és mikrohullámok, az alacsonyfrekvenciájú mágneses terek, stb. energiája az ionizáló sugárzások energiájánál kisebb, ezért ezek nem képesek a molekulákat és atomokat pozitív ionokra és negatív elektronokra bontani. Háztartási elektromos készülékeink ebbe a kategóriába tartoznak, a katódsugárcsöves tv kivételével, amiknél a képernyőhöz közel gyenge röntgensugárzást mérhetünk.

Igaz ugyan hogy a lakókörnyezetünkben előforduló nemionizáló sugárzások biológiai, egészségügyi hatása sokkal kisebb mértékű mint az ionizáló sugárzásoké, de hosszútávú hatásuk nem elhanyagolható.

A természetes eredetű sugárzásokat két csoportra oszthatjuk: kozmikus és földkéreg eredetű.

A kozmikus sugárzások ellen igen jó védelmet nyújt téglából, betonból készült lakásunk, míg a könnyűszerkezetes házak esetében ez az árnyékoló-védő hatás gyengébb.

A földkéregi eredetű sugárzások forrásai a Föld „normál” mágneses mezeje és a nem elhanyagolható, a kőzetekben, talajban előforduló természetes radioaktív elemek (urán 238U, tórium 232T kálium 40K) radioaktív izotópok, illetve ezek bomlási sorában előforduló elemek. Ezeket az építőanyagokban is megtalálhatjuk. Ez a gamma sugárzás is elektromágneses sugárzás mint a fény és a rádiohullámok, csak ezeknél nagyobb frekvenciájú, és ezért nagyobb energiájú.

4,54 milliárd éves öreg földünk mágneses mezejének az elképzelhető legszebb dolgot, az élet lehetőségét köszönhetjük. Nincs érzékszervünk amivel a mágneses mezőt, mint pédául a Föld mágneses mezeje láthassuk, de egy egyszerű iránytűvel megtapasztalhatjuk. A Föld mágneses terét nem egy rúdmágnes, vagy ahhoz hasonló, a Föld belsejében levő állandó mágnes állítja elő.

A Földet körülvevő mágneses mezőért az általunk is nap mint nap látott és megtapasztalt viszonylag szilárd, átlagban 30-40 km vastag földkéreg és az alatta levő 2900 km széles földköpeny alatt a belső hő és a Coriolis erő hatására áramlásra kényszerített külső mag felelős. Feltételezhetően a mag olvadékának áramlása hatására létrejövő áramlatok a földkéregben és a földköpenyben elektromos áramot és mágneses mezőt indukálnak. Egy valódi, becslések szerint egymilliárd Amperrel működő bolygóméretű dinamó! Az indukálódott mágneses mező a felszíntől több tízezer kilométerre kiterjed, egy mágneses buborékot, az ún. magnetoszférát hozza létre bolygónk körül. A magnetoszféra alakja nem gömbszimmetrikus, hanem üstökösre hasonlít, mivel a napszél nyomása eltorzítja. A Föld nappali, a Nap felé forduló oldalán körülbelül 10 földsugárnyira, azaz körülbelül 63800 km-re összenyomja, a felszínhez közelebbre tolja a magnetoszféra határát, míg az éjszakai oldalon, a naptól elforduló oldalon többszáz földsugárnyira csóvaként elnyújtja

A magnetoszféra jelenlétéről kétféleképen is megbizonyosodhatunk. Az egyik a sarki fény, a világűrben a napszéllel áramló részecskék légköri ütközése okozta fénylés a mező erővonalai mentén. A másik az iránytű, amelyben a tű a mágneses észak-déli irány felé áll be. A két mágneses sarkot összekötő képzeletbeli tengely 11,3°-ot zár be bolygónk forgástengelyével és nem pontosan a földgömb átellenes pontjain helyezkednek el. Jelenleg a mágneses mező déli pólusa az északi mágneses pólussal, a mező északi pólusa a déli mágneses pólussal egyezik meg. A szilárd belső mag évi 0,3 – 0,5 fokkal gyorsabban forog mint a föld-felszín. A sarkok átlagosan 15 kilométert vándorolnak  évente egymástól független irányokban.

Átlagban 300ezer évente változik a Földi mágneses mező polaritása, vagyis felcserélődik az északi és déli mágneses pólus. Az utolsó pólusváltás körülbelül 780ezer évvel következett be, nagy valószínűséggel közel vagyunk a következőhöz. A folyamatos pólusvándorlással és pólusváltással összhangban a Földet körülvevő mágneses mező intenzitása is folyamatosan változik. Jelenleg folyamatosan gyengül. Feltételezések szerint pólusváltáskor a Föld mágneses mezejének intenzitása az átlagosan mérhető érték 10%-ára csökken. Pólusváltás történhet gyorsan, körülbelül 1000 év alatt, de eltarthat akár 28ezer évig is.

A Föld belső magjában levő szilárd vasat és nikkelt körülvevő erősen ionizált olvadt fém réteg nagyon jó elektromos vezető. A gravitációnak és a Föld forgásának köszönhetően folyamatos mozgásban levő olvadt fémben keletkező elektromos áram és a földkéreg és földköpeny elektromos áramai erősítik az őket létrehozó mágneses mezőt. Ez tartja fenn a „dinamó” hatást. Ennek a „dinamónak” tulajdonítható a Föld felszínén mérhető mágneses térerősség, 0,7 Gauss (60 000 g) 90 - 95%-a. A Föld felszíne felé folyamtosan szilárduló rétegek mágneses tulajdonágokkal rendelkező fém és ásvány anyag tartalma torzítja, megváltoztatja a belső „dinamó” által előállított mágneses mezőt. A „dinamó” mozgása, változása, és a Föld kérget alkotó rétegek mozgása, folyamatosan változtatják időben is a Föld felszínen mérhető mágneses intenzitást.

A napviharok okozta magnetoszférikus, légköri mágneses viharok a Föld felszínen, a légkörben elektromos áramokat, ezek pedig elektromágneses mezőt indukálnak.

A Nap és a Hold gravitációja a Föld felszíni óceánokénál jóval nagyobb árapályt okoz a Föld légkörében. A dinamó rétegnek is nevezett, az ionoszféra F rétegében, 100 – 150 km magasságban dúló igen erős szelek a sok szabad elektron és az ionizáció magas foka miatt júniusban az északi féltekén 90ezer Amper áramot, télen 35ezer Amper áramot, éves átlagban körülbelül 53ezer Amper áramot indukálnak. Ez az áram nappal erősebb, éjszaka gyengébb. A Hold által generált lunáris áram átlagértéke 5200 Amper. Ezeknek a Nap és a Hold által generált áramoknak köszönhetjük a Föld mágneses terének egy részét, körülbelül 1200 g, valamint a Föld felszínen a nap azonos óráiban rendszeresen visszatérő szoláris és lunáris mágneses változásokat.

Ezek a térbeli és időbeli változások néhány tized másodperctől akár 30 millió évenként is követhetik egymást, intenzitásuk ritkán éri el a Föld mágneses mezejének 2%-át, élettani szempontból mégis jelentősek. Tobozmirigyünk, ez a pár grammos szerv agyunkban például a minket körülvevő elektromágneses mező 0.24 g változását is megérzi.

Minden nullától különböző hőmérsékletű test elektromágneses sugárzást bocsát ki. A hő földbeli eloszlásával a geotermika foglalkozik. A Föld felszín és a felszínközeli rétegek hőmérsékletváltozásai a hőtágulás törvénye szerint a földfelszíni kőzetek különféle alakváltozásait idézik elő, amit a geodéziai alappontok egymáshoz viszonyított elmozdulásaként észlelhetünk. A Föld hõeloszlása és a földi anyagok hõszállítása alapvetõ jelentõségû a földtani folyamatok megértésében. Minden földtani folyamat lezajlásához energiára van szükség. Akár a földrengésekrõl, akár a vulkanizmusról, akár szerkezeti mozgásokról beszélünk, minden esetben jelentõs mennyiségû energia mozog, amely valahonnan származik. A Föld belsejében a hőeloszlás nem homogén, ezért számolnunk kell az ezek kiegyenlítésére törekvő hőáramokkal. A höterjedésnek három különböző formáját ismerjük. A hővezetés során az energia az anyag részecskéi (atomjai vagy molekulái) rezgéseinek csatolásával terjed, miközben a részecskék a rácsszerkezetük által meghatározott helyükön maradnak. Hőkonvekció esetén a hőenergiát az áramló folyadék vagy gáz részecskéi viszik magukkal a melegebb helyről a hidegebb felé. A hősugárzás során a hőenergia elektromágneses hullámok formájában terjed. A Föld belsejében a mélységtől függően a hőenergia terjedésének mindhárom módja megtalálható. A hőáramlás bizonyos körülmények között (például hőkonvekció) esetén egyben anyagáramlást is jelent. Ez a mozgás a Föld felszíni jelenségeire, a földsugárzások helyi eloszlására, torzulásaira, de még a Föld alakjára is befolyással lehet! A Föld felszínén a hõmérséklet kb. +50 és -50°C között változik. A változás rövid (napi), közép (évszakos) és hosszú periódusú trendeket mutat. A Föld felszín Nap és emberi tevékenységek okozta hőingadozásai néhányszor tíz méteres mélységben már nem mutathatók ki, így az ennél nagyobb mélységekben uralkodó hőmérsékletet egyedül a Föld belső hőviszonyai szabják meg. Mivel a Földben a hőmérséklet a mélységgel növekszik, ezért a mélyebb részekből állandóan hő áramlik a felszín felé. A hõáramlás szorosan kapcsolódik a hõmérséklethez és ennek eloszlásához. A földtörténet szintén szorosan kapcsolódik a hõ forrásainak eloszlásához és intenzitásához. A múltbeli hõtörténetrõl közvetlen adataink nincsenek, erre földtani megfigyelésekbõl következtethetünk. A hõeloszlásra felállítható modellek és egyenletek jelentõs mértékben spekulatívak. A Föld felszínén egyenetlen eloszlásban több ezer hőáram értéket mérhetünk. A hőáram értékek nagy része 30 - 110mW / m² közötti. Ez a hőáram érték nagy mértékben függ a kőzetektől, geológiai szerkezetektől, Föld alatti víz rétegektől, vízerektől.

FAJLAGOS HŐVEZETŐKÉPESSÉG	λ(W/m 0C)
Andezit	1.35-4.86 (2.26)
Bazalt	1.12-2.38 (1.69)
Diabáz	2.1-2.3 (2.2)
Gabbro	1.98-3.58 (2.57)
Diorit	2.02-3.33 (2.50)
Granodiorit	2.0-3.5 (2.63)
Gránit	2.3-3.6 (3.07)
Kősó	5.3-7.2 (5.7)
Száraz homok/agyag	0.2-0.4
Nedves agyag	0.8-1.5
Nedves homok	1.1-2.1
Megművelt talaj	0.2-1.2
Víz	0.6 (25 0C)

A tektronikailag nyugodt területeken, mint az ősi pajzsok, az óceáni medencék, kicsi hőáram értéket mérhetünk. A földtörténeti jelenkorban aktív területeken, mint az óceáni hátságok, jelenkori orogén területek, rendszerint magas hőáram értéket mérhetünk. A pajzsokon az alacsony hőáramot kis szórás jellemzi, míg az óceáni hátságok magas hőáramai igen nagy szórást mutatnak.

Különböző geológiai egységek átlagos hőáram értéke:

Terület	Hőáram [mW / m2]
prekambriumi pajzsok	38 + / -   7
paleozoos orogén területek	51 + / - 17
nem orogén területek	64 + / - 24
mezozoos, kainozoos orogén területek	80 + / - 21
mélytengeri árkok	41 + / - 25
óceáni medencék	54 + / - 22
óceáni hátságok	76 + / - 65

A különböző mélységekben keletkező hőzavarok felszínközelbe jutásához szükséges idő millió években:

z[km]	1	2	4	8	16	32	64	128	256	500
t[106év]	0,01	0,04	0,16	0,6	5	10	40	160	640	4000

A Föld teljes felületén 1 év alatt kiáramló hőenergia 60mW/m² átlagos hőárammal számolva 10²¹ (1 000 000 000 000 000 000 000) Joule, amely körülbelül ezerszerese a földrengések során évente felszabaduló összes energiának. Ennek az energiának jelentős része elektromágneses sugárzás. Az energia hatalmas mennyisége, valamint a a hőáram és a tektronikai aktivitás összefüggései arra engednek következtetni, hogy a Föld belső fizikai folyamataihoz szükséges energiát elsősorban a Föld hője biztosítja.

Több mint ötven ásvány rendelkezik piezoelektromos tulajdonságokkal. Ezeket bizonyos irányban összenyomva, ellentétes végük ellentétes töltést nyer. Húzás hatására a pólusok felcserélődnek. Csak olyan kristályokban fordulhat elő, amelyekben nincs szimmetria-középpont (pl. gránit, kvarc). Nem csak a földrengések, de a Föld minden apró renzgése elektromos impulzusokat kelt ezekben az ásványokban. A vulkánkitörések és földrengések előtt sok energia halmozódik fel a földrétegekben. Ez a nyomásváltozás oyan a megszokottól eltérő elektromos impulzusokat kelt ezekben a kőzetekben, amit sok állat képes érzékelni. Valószínűleg ez az egyik magyarázata annak, hogy miért szöknek el kutyák, macskák, és miért vándorolnak el az elefántok és más állatok a földrengések előtt már néhány nappal.

SCHUMANN HULLÁMOK

A Föld felszíne és az ionoszféra között fellépő elektromágneses hullámok fénysebességgel futják körbe a Földet. Ezt az egyenlítőnél 40ezer kilométeres távolságot másodpercenként 7,5 alkalommal teszik meg, míg más szélességi körökön a rövidebb Földet megkerülő utat akár 10-30 alkalommal is megteszik másodpercenként. Ezeknek a Schumann Hullámoknak nevezett 7-10 Hertzes hullámoknak frekvenciája, jellege és időbeli lefutása megegyezik az emberi agynak az álom és ébrenlét határán különlegesen érzékeny, fogékony és képzeletgazdag tudatállapotot kísérő 7-10 Hertzes alfa-hullámaival. Érdekes módon a viharok idején mérhető elektromágneses hullámok frekvenciája, jellege és időbeli lefutása a mély alvást kísérő agyi delta hullámokhoz hasonló.

HARTMANN - SUGÁRZÁS

A Hartmann.sugárzást egymástól függetlenül két magyar kutató is leírta: 1930-ban Csalány Ferenc gépészmérnök, és Hernádi Mihály orvos. A világ mégis egy harmadik személyről, Dr. Ernst Hartmann-ról, aki 1950 írta le, Hartmann - hálónak nevezi. Ezt a nem potencionális mágneses teret a Földünk negatív felszíni elektromos töltése (közel 700ezer coulomb) és az ionoszféra között fellépő 180-240ezer Voltos feszültségkülönbség hatására a Föld felszínére merőleges irányban (függőlegesen) folyó áramok (1000 – 1500 Amper) állítják elő. A Földből kilépő negatív töltésű elektronok nem ugyanolyan intenzitással vándorolnak az ionoszféra felé a Föld minden pontján. Mérések alapján ez egy, az egész Földet körül ölelő észak-dél és kelet-nyugat irányú, az egyenlító felé szélesedő, a sarkok felé sűrűsödő háló rendszer. Ez az elektron vándorlás (elektromos áram) és az ennek következtében létrejövő elektromágneses mező Európában átlagosan 2-4 méter távolságra, 30-40 centiméter széles sávokban (a középvonaluktól oldalanként 15-20 centiméter) sokkal erősebben mérhető mint ezektől a sávoktól távolodva. Ez azt jelenti, hogy Hartmann-sugárzást a Föld bármely pontján mérhetünk, csak ezekben a sávokban sokkal nagyobb intenzitással. A Hartmann-sugárzást vízerek, elektromosan vezető vagy mágneses talajrétegek, ember alkotta tárgyak (például épületek, elektromos készülékek, stb.) torzíthatják! A rendszeres éjfél és hajnal három óra között fellépő, az erre érzékeny embereknél alvászavarokat, felébredést előidéző Hartmann-sugárzásban fellépő változásokat, zavarokat a szoláris és lunáris mágneses változások okozzák. A Föld forgásának, és a Föld körül keringő Hold rendszeres, minden nap ismétlődő hatásainak megfelelően a napszél, a kozmikus sugárzások, a Nap és Hold gravitációja okozta légköri „árapály”, stb. megváltoztatják a Föld felszín és az ionoszféra között folyó áram nagyságát, ez pedig közvetlen hatással van a helyi földsugárzásra, beleértve a Hartmann-sugárzást.

AERLaser

Anti Earth Radiation Laser

Lézeres Aktív Földsugárzásvédelem

Földsugárzás méréssel NEM foglalkozunk! Kizárólag AERLaser termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozunk! Szívesen ajánlunk megfelelő szakértelemmel és felkészültséggel rendelkező Radiesztétát!