Hu    De     Fr     Es     It     Sk     Cz     US

Egy Kis Fizika

Terek és hullámok (elektromos, mágneses és(!) elektromágneses):

Egy lecsapó villám, esetleg egy a sztatikusan feltöltődött pulóver szikrácskái mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy léteznek körülöttünk természetes elektromos terek. Nem csak akkor, amikor már a hatalmas térerősség mindent elsöprő kisülésekben jelentkezik. Ez a végállapot, de nyilvánvaló, hogy elvben nulla V/cm-től (ami szinte lehetetlen, a valós életben) a helyzet által elérhető maximumig, az átütésig minden érték előfordulhat környezetünkben. Forrásuk szinte bármi lehet, s kialakulásuk lehetőségei szinte felsorolhatatlanok. Ezek a statikus elektromos terek. Amennyiben ezek időben vagy térben többé kevésbé periódikusan ingadoznak, akkor elektromos hullámokról beszélünk.

Teljesen analóg módon, a mesterséges: hangszórókban, orvosi készülékekben, a vastömböket emelő elektromágnesekben fellépőkön túl, a természetes mágneses téranomáliákig kialakulhatnak a statikus mágneses terek és ezek periódikusan dinamikus változatai a mágneses hullámok.

A „Földsugárzás” több komponense valószínűleg ebbe a két fizikai kategóriába tartozhat. (Radiesztéziai elnevezéseik, besorolásaik egészen mások lehetnek, de itt most a tudományos fizikai alapokról beszélünk!) Fizkia szempontból az bizonyos, hogy maga a Föld, ez a hatalmas tömeg, a maga összetett, számtalan mikro- és makro struktúrájával és dinamikájával természetes forrása lehet ezeknek az elektromos és mágneses tereknek, hullámoknak.

A legtöbb laikus akkor téved, amikor feltételezi, hogy ezeknek a mágneses és elektromos tereknek közvetlen köze lenne az elektromágneses hullámokhoz. NEM! Az elektromos és mágneses terek összessége nem azonos az elektromágneses sugárzással! AZ EGÉSZEN MÁS:

Egy dipól, egy oszcilláló pozitív és negatív töltéssel rendelkező elemi egység, ami akár a Lakihegyi rádióadó, a mobiltelefonunk, de egy lézer, vagy éppen a kórházi röntgengép is lehet, egészen más tereket, más sugárzást kelt. Amik ezekből a rezgő dipólokból lépnek ki azok az elektromágneses (EM)  hullámok! Lényeges tulajdonságuk, hogy a dipól miatt az elektromos és mágneses tér egymáshoz szigorúan kötött, s az arról leszakadó sugárzások fénysebességgel száguldanak a végtelenbe, mindaddig, amíg valami el nem nyeli őket. Az EM teret is, (bár ezt tette Einstein legelőször) „kvantálni” szokás a fizikában, s fotonoknak hívjuk azokat az elemi egységeket, amik hordozzák a tér energiáit. (Bizony, bizony a mobiltelefonnak is vannak fotonjai!) 

Faraday hatás

Az 1800-as évek közepétől ismert az elektromágneses hullámok leginkább a fény és a mágneses tér kölcsönhatása, aminek felfedezését Michael Faraday-nek köszönhetjük. Ez a kiemelkedő tudós, jött rá az elektronika legfontosabb jelenségére az indukció törvényére is. 1845-ben észrevette, hogy a mágneses tér és a fénytér erős kölcsönhatásba léphet, ha megfelelő anyagon, megfelelő irányból és polarizációval vezetjük keresztül a fényt. Faraday nevét a kondenzátorok kapacitásának mértékegysége  (Farád) és az orvostudományban oly sikeresen használt u.n. „Farádos” kezelés is őrzi,  Lényegében tehát neki köszönhetjük az „AERL” egyik, védelmet biztosító komponensének legfontosabb fizikai alapjelenségének felismerését! 

Kerr hatás

Harminc évvel később, de még mindig az 1800-as években (1875) John Kerr skót fizikus fedezte fel a róla elnevezet Kerr effektust, mely a fény és az elektromos tér, ugyancsak különleges anyagokban fellépő kvadratikus kölcsönhatásában ölt testet. (Levegőben,  vákuumban viszonylag kicsi a hatás, ezért van szükség speciális anyagokra:) Ebből már a laikus számára is világos lehet, hogy a polarizált, koherens fény és a különleges Zafír / Rubin “kölcsönható anyag / térformáló optika” anyag kölcsönhatása milyen fontos az „AERL” hatásmechanizmusában. Érdemes megjegyezni, hogy a Kerr effektuson alapuló elektro-optikai u.n.: „Pockells cellák” az USA legszigorúbban őrzött, titkos eszközei közé tartoznak, s amiknek forgalmát a mai napig igen szigorúan ellenőrzik. Nem véletlenül! 

Elektromágneses (EM) terek kölcsönhatásai

Talán még emlékezetes az iskolai fizikából, hogy az elektromágneses terek (EM) – kissé pongyola megfogalmazással – fotonokból, fényrészecskékből állnak. Kevesen tudják viszont, hogy az u.n. foton-foton kölcsönhatás keresztmetszete (a kölcsönhatás maga) elhanyagolhatóan kicsi. Durván fogalmazva: az egymáson áthaladó EM terek normál körülmények között nem hatnak egymásra. „Össze-vissza rohangászhatnak egymáson” nem befolyásolják egymás tulajdonságait. Emiatt lehet egyszerre világos (sőt többféle fény is keveredhet), szólhat a rádió, működhet a mobiltelefon és akár még meg is röntgeneztethetjük magunkat. Sok, és sokféle  EM tér lehet egyszerre és ugyanott, mindenfajta egymásra hatás nélkül. Ebből egyértelműen következik az „AERL” szinte egyetlen korlátja: alkalmatlan az elektromágneses zavarok, („elektroszmog”) megszüntetésére. Persze emiatt nincs ok aggodalomra, mert azokat egy egyszerű fém lap, fém fólia, sőt akár egy fémes, sűrű rács (u.n. Faraday kalicka) azaz fémből készült hálók, szövetek tökéletesen megszüntethetnek. Jó példája ennek a mobiltelefonok (amik EM sugárzással kommunikálnak) nehézkes működése vasbeton épületekben, és az autók fém karosszériájának „árnyékában” (megy-megy, de csak az ablakokon keresztül).  Az EM terekre nem hat az „AERL”, de szerencsére igencsak erősen tud hatni a „Földsugárzás” más komponenseire.     

Fáziskonjugált reflexió

Koherens hullámok találkozásakor fellép a jól ismert interferencia jelensége. A lézerek koherens források, fényük alkalmas az interferenciára, a fényhullámok fázishelyes összelebegtetésére. A háromdimenziós fényképezés, azaz a Nobel díjjal jutalmazott holográfia is éppen az interferencia jelenségén alapul. A hologramok a teljes valóságot rekonstruálják. Csodás illúziót nyújt a térhatású  hologramok nézegetése. Nem túlzottan ismert viszont, hogy nem csak szokásos tárgyainkat lehet holografálni. Ha éppen egy tükörről(!) készítünk hologramot, akkor maga a hologram viselkedik tükörként! Valahol itt kereshető az „AERL” hatásának nagyon leegyszerűsített, népszerű magyarázata. Visszaverheti a rá eső sugárzást, mint egy tükör. Csakhogy a jelenség még ennél is bonyolultabb. A valós idejű holográfinál felléphet az úgynevezett fáziskonjugált reflexió is. Ez egy olyan különleges reflexió, hely nem a klasszikus tükrözési szabályok szerint (beesési merőlegesre szimmetrikusan, ellenkező oldalra fordul vissza a reflektált nyaláb ... jobb/bal fordítás) hanem igen szokatlan módon: pontosan oda veri vissza a hullámokat, ahonnan azok a fázisfelületre érkeztek. 

Meddig megy a fény?

Látjuk a Napot és csillagokat. Mindennapi élményünk, hogy a fény hihetetlen távolságokra is eljut. Ennek ellenére sokaknak meglepetés ha kimondjuk: a végtelenebe repül a fény, ha nem áll valami az útjába. Emiatt nem kell aggódni. A lakáson belül bizonyosan eljut a falig, biztosítja a védelmet, ha valami nem állja útját. Itt jegyezzük meg azt is, hogy az „AERL” működéséhez nélkülözhetetlen interferencia jelenség nem függ a fény intenzitásától, így a készüléktől mért távolságtól sem, (lsd. Általános leírás) Az „AERL” hatása tehát független a szabad térben terjedő koherens fény intenzitásától. (A Zafir / Rubin térformáló anyagban belül viszont, már messze nem mindegy a térerősség értéke.)

Pontosság

Az előbb felsorolt alapfizikai jelenségek mindegyike nagyon erősen függ az anyag minőségétől, fizikai paramétereitől, a használt lézerfény hullámhosszától, polarizációjától, koherenciahosszától és a kölcsönható anyag ezekhez viszonyított, csak röntgen diffrakcióval meghatározható, kristálytani  irányaitól. Mindezek összehangolása olyan különleges laboratóriumi műszerparkot és szaktudást igényel, hogy az csak a gyártás során, illetve különlegesen felszerelt, erre feljogosított szervízekben végezhető el. Hiába rak tehát valaki össze különféle lézereket Rubin, vagy Zafír kristályokkal szinte reménytelen, hogy a beállítást maga el tudja végezni, azaz a rendszer talán hasonlítani fog az „AERL”-re, de szinte bizonyos, hogy az teljesen hatástalan marad.

Jól érzékelteti a nagyon precíz beállítás fontosságát az alábbi ábrán látható egyszerű jelenség. Két polarizátort raktunk részben egymásra. A kettő által együtt lefedett közös részt érdemes figyelni („BAJ” felirattal).

Az alsó képen rossz szögben, hibásan  vannak beállítva a polarizátorok. Látható, hogy „BAJ” átjön rajtuk. A  felső képen precízen kiválasztottuk az ideális kioltást: már csak sötétet látunk! A „BAJ” nem tudja áttörni a precízen beállított polarizátorok védőpajzsát! Valami hasonlóra számíthat Ön is egy pontosan beállított „AERL” védelmében!  

Mindezek miatt nagyon fontos, hogy az „AERL” bármilyen jelentősebb mechanikai sérülése esetén (leejti, megüti, véletlenül belerúg valaki stb.) célszerű az újrabeállítást elvégeztetni. Enélkül egyáltalán nem garantálható a hatás!

Konklúzió:

Több száz éve ismert, igen fontos fizikai alapjelenségek ötvöződnek tehát az „AERL”-ben! Láttuk, hogy a fény mellett, egészen különleges tulajdonságú anyagokra is szükség van a fény-anyag kölcsönhatáshoz. A Zafír és annak krómmal szennyezett változata a Rubin, nem csak ékszerként csodálatosak, de fizikai és különösen optikai tulajdonságaik is olyanok, hogy szinte ideális anyagai "kölcsönható anyagai / térformáló optikái” az „AERL”-ben használt speciális védelmet nyújtó fénytér (fényfal) kialakításának, megformálásának.

AERLaser

Anti Earth Radiation Laser

Lézeres Aktív Földsugárzásvédelem

Földsugárzás méréssel NEM foglalkozunk! Kizárólag AERLaser termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozunk! Szívesen ajánlunk megfelelő szakértelemmel és felkészültséggel rendelkező Radiesztétát!