Hu    De     Fr     Es     It     Sk     Cz     US

Csillagok Hangja

A földsugárzások tanulmányozásakor nem hagyhatunk figyelmen kívül sok, a földsugárzást befolyásoló tényezőt. A földsugárzások nagy része mágneses, elektromágneses, elektromos eredetű. Az emberi szervezetre ható fölsugárzások a Föld mélyéről eredő mágneses, elektromágneses, rádiaktív és egyéb sugárzások, légköri eredetű elektromos és elektromágneses terek, a Nap és a Hold által a Föld légkörében keltett elektromos terek és az általuk keltett elektromágneses sugárzások, különböző kozmikus sugárzások, stb. összessége. Az összes sugárzást egyszerre kell vizsgálnunk, mert külön-külön egyiket sem tudjuk kizárni, nem tudjuk őket egymástól függetleníteni, nem lehet ezeket egyenként külön külön kezelni sem. Mindegyik sugárzás hat az összes többi sugárzásra is, egymást befolyásolják, eltorzítják. Az egyik legszemléletesebb ilyen hatás a napszél által eltorzított földi magnetoszféra. A napszél, a Föld nappali, a Nap felé forduló oldalán körülbelül 10 földsugárnyira, azaz körülbelül 63800 km-re összenyomja, a felszínhez közelebbre tolja a magnetoszféra határát, míg az éjszakai oldalon, a naptól elforduló oldalon többszáz földsugárnyira csóvaként elnyújtja. Ebből a példából is könnyen belátható, hogy a lehető legalaposabb vizsgálatok, a lehető legtöbb egymást befolyásoló tényező ismerete nélkül nem találjuk meg a káros földsugárzások eredetét, és valódi megoldást sem találhatunk a problémákra. A legkisebb földsugárzást befolyásoló tényezőt is figyelembe kell vennünk, mert igaz ugyan hogy a Föld felszínén mérhető mágneses térerősség, 0,7 Gauss (60 000 g), tobozmirigyünk, ez a pár grammos szerv agyunkban például a minket körülvevő elektromágneses mező 0.24 g változást is megérzi, ami a Föld mágneses terének körülbelül csupán 0,0004%-a!

A HANG

A hang a hullámokat szállító rugalmas közeg, többnyire a levegő rugalmas rezgése. Mechanikai rezgés. Fülünkkel, a hallás által érzékelt inger. Rugalmas közegben hullámként terjed. A hangokat három fizikai tulajdonsággal, a hangerősséggel, a hangmagassággal és a hangszínnel jellemezzük.

A hangerősség az észlelt hanghullámok által idő és felületegységenként szállított energia. A szállított energia a rezgés amplitúdójának négyzetével arányos, tehát az erősebb hang nagyobb amplitúdójú rezgést jelent.

A levegő rezgését valamilyen rezgésre képes rugalmas anyag kelti, például egy hangszer, a nagybőgő húrja. A két végén rögzített véges hosszúságú húron nem tud akármilyen hullámhosszú, akármilyen frekvenciájú rezgés tartósan fennmaradni, csak olyan, amelynek a félhullámhossza egész számszor ráfér a húrra.

Mi emberek a másodpercenként legalább 20 de legfeljebb 20 ezer rezgést érzékeljük, halljuk (20Hz – 20kHz). Ideális esetben erről a spektrumról beszélünk, ezek a számunkra hallható hangok. Egyéntől és kortól függően változik hallásunk, különösen a magas hangok, a magasabb rezgésszámú hangok tartományában.

A másodpercenkénti 20ezer (20kHz) rezgésnél magasabb frekvenciájú (magasabb rezgésszámú) rezgéseket közvetlenül nem halljuk. Ezek például a távolságmérésre, és hegesztéshez is használt ultrahangok. Ma már senki sem csodálkozik azon hogy hang (ultrahang) segítségével látunk is. Valamennyien láttunk már születés előtt készült felvételeket magzatokról.

Nemcsak emberkéz alkotta eszközökben találunk ultrahangot, a denevérek is így tájékozódnak. A hang terjedési sebessége 20 °C-os levegőben 343m/s (méter másodpercenként). A levegőben mért hangsebesség mellett az 1000Hz-es hanghoz tartozó hullámhossz 34cm, 100Hz-nél pedig 3,4m. A denevérek szonárja 20kHz és 100kHz közötti frekvencián, vagyis a 17mm-től 3,4mm-ig terjedő hullámhossz tartományban működik. Ezen a néhány milliméteres hullámhosszon elég nagy a „denevér szonár” felbontása ahhoz, hogy a szúnyog a denevér szájában landoljon.

A megfigyelendő objektum méretének növekedésével egyre mélyebb hangokat (egyre nagyobb hullámhosszt) használhatunk. A folyók, tengerek mélységét mérő, vagy a tengeralattjárók navigációját segítő szonár már az emberek által is hallható frekvenciatartományban működik. A bálnák és delfinek is szonár segítségével tájékozódnak, halásznak.

Vannak infrahangok, a 20Hz-nél, a másodpercenkénti 20 rezgésnél lassúbb rezgések is, akár nHz-es (nanoHertz), vagy még alacsonyabb frekvenciatartományba tartozó hangok. Ezeket nem halljuk. Ha elég nagy az amplitúdójuk (intenzitásuk… „elég hangosak”), akkor testünkkel mechanikai rezgésként, vibrációként érzékelhetjük őket, például földrengés. A földrengés hullámok segítségével megismerhetjük a Föld belső szerkezetét. Ebben az esetben a hallható és a közeli infrahang tartományt használjuk mérésekre.

Ennél mélyebb hangokért távolabb kell mennünk. Földi körülmények között, főleg a számunkra és a denevérek számára a hangot közvetítő rugalmas közeg a levegő, a bálnák, delfinek és tengeralattjárók számára a víz, az infrahangok számára például földrengéskor elsősorban maga a föld, a levegőnek itt csak másodlagos a szerepe. A bolygóközi, vagy csillagközi anyag annyira ritka, hogy gyakorlatilag vákuumnak tekinthető, így abban hanghullámok nem terjednek. Hangot máshogy is továbbíthatunk. Jó példa erre a mobiltelefon és a rádió, ahol a hang információt rádióhullámok közvetítik, és az optikai kábelek, ahol a hang információt fénysugarak viszik át. A rádióhullámok és a fénysugárzás csak igen szűk spektrumai az elektromágneses sugárzásoknak. Bármilyen alacsonyfrekvenciájú elektromágneses sugárzást használhatunk hang információk közvetítésére, átvitelére, és ugyanígy sokkal magasabb frekvenciákat is, mint például a mikrohullám, infravörös vagy hősugárzás, UV sugárzás, röntgensugárzás, gammasugárzás.

A csillagokban hanghullámok terjednek. Némely csillag hanghullámai annyira hangosak, hogy a csillag fotoszférájának hőmérséklete több száz fokot is változhat rezgésenként. Ez elég ahhoz, hogy a csillag fényintenzitása, és kisebb mértékben a színe is változzon. Ez a hihetetlenül nagy amplitúdó (nagy hangerő) a közönséges hangokra nem jellemző intenzív sűrűség változást, és a csillag méretének ingadozását idézi elő. Ez a méretváltozás a fénygörbében csak kisebb mértékben jelenik meg. A teljes kibocsátott energia a sugár négyzetével, míg a hőmérséklet a negyedik hatvánnyal arányos. A fotoszféra mozgásából adódó sebesség összetevő a színképvonalak Doppler-eltolódásából meghatározható. A csillag hang periódus ideje néhány perctől akár több évig is terjedhet. A 10nHz (nano Hertz) és 10mHz ( milli Hertz) tartományba eső 20 oktávnyi csillaghang legmagasabb hangja is az emberi fül által hallható legmélyebb hangoknál 10 oktávval alacsonyabb tartományba esnek.

A csillagok hangjai fizikai szempontból a sípok hangjára emlékeztetnek. A normál zenei „kis F” hang frekvenciája 349Hz. Az 20 °C-os levegőben ehhez tartozó hullámhossz közel 1 méter. Egy mindkét végén zárt fél méter hosszú síppal szólaltatható meg. Ha egy tíz nap periódus idejű 1,157mHz frekvenciájú hangot szeretnénk létrehozni, 20 °C levegőben, akkor egy 148ezer(!!!) kilométer hosszú sípra lenne szükségünk! A csillag belsejében természetesen nem 343 métert tesz meg másodpercenként a hang, ezért ez a számítás csak szemléltető jellegű. A valóságban a csillagokban az anyagösszetétel, hőmérséklet, és egyéb összetevők, mint például a csillag belseje felé növekvő nyomás (hidrosztatikai egyensúly) miatt a hang terjedési sebessége körülbelül 400-szor gyorsabb, így a példánkban szereplő csillag átmérője körülbelül 59,2 millió kilométer! Ez körülbelül 85 napátmérő. A csillagok nem egy hangon sípolnak, rendszerint egész akkordot szólaltatnak meg, így sokat megtudhatunk szerkezetükről, és a felszíni hullámaikról.

Égi kísérőnk, a Nap felszínén kialakuló hullámokat tanulmányozhatjuk a legkönnyebben. Szerencsére napunk mentes a nagy amplitudójú rezgésektől, erős fényerőváltozásoktól. Nem biztos, hogy jól járnánk egy olyan csillaggal, amelyik egy pár hétig tízszer annyi hőt sugározna a Földre, mint az előző, és az utána jövő időszakban. A Nap közelsége miatt halk suttogásait is "meghalljuk". Csillagunk sok-sok frekvenciával (több módusban) oszcillál, hasonlóan rezeg, mint egy megkondított harang. Az 5 perc körüli periódussal ún. haladó hullámok terjednek a Nap felszínén, de a rezgések a belsejébe is behatolnak. A földrengésekhez hasonlóan a Napnál is különféle mélységekben verődnek vissza a hullámok, és éppen ez ad lehetőséget a belső szerkezet, sűrűségeloszlás feltérképezésére. A Nap 3 mHz-es (5 perces) rezgései akár több kilométerre is megemelik a fotoszféra anyagát! Ez a mozgás azután a csillagunk által kibocsátott napszél révén tovaterjed a bolygóközi térbe, és eléri Földünket is. A Nap rezgéséivel összefüggő hatásokat sikerült kimutatni többek között a földi magnetoszférában, az ionoszférában, de hasonló jelenségek észlelhetők a mobil telekommunikációs rendszerekben, az óceánok fenekén húzódó távközlési kábelekben gerjesztett áramokban, illetve magában a Földben is! A Föld szeizmikus méréseiben megjelenő gyenge morajlásszerű zaj valószinűleg Nap rezgés eredtű, és nem köthető az óceáni hullámzáskhoz, ahogy eddig a tudósok feltételezték! A napszél révén a Föld közelébe jutó változó mágneses mező kölcsönhatásba lép a Föld magnetoszférájával. A Föld és magnetoszférája hűen követik a nagy testvér, a Nap mágneses "utasításait". A Föld geomágneses terének mozgása, változása, könnyen kimutatható mértéken visszahat a szilárd Földre is. Ezek számunkra hallhatatlan, rendkívül alacsony frekvenciájú, tipikusan 100 - 5000 uHz (mikrohertz) frekvenciájú morajok mindenhol körülvesznek minket. Ez az ember számára hallaható legmélyebb hang alatt 12 oktávval levő rezgés átlagban egy rezgés 278 óránként, azaz tizenegy és fél naponta!

A Nap körülbelül öt perctől száznyolcvan percig tartó rezgései sokat elárulnak belső szerkezetéről, megismerhetjük a Nap mágneses terének kialakulását ami kihat a napfolttevékenységre, központi csillagunk aktivitására, a Földet érő különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzások mennyiségére, illetve ezeken keresztül akár a Föld hosszú távú időjárás-változásaira is. A Nap rendkívül sokféle hanghullámának elegye önmagában is bizarr zajszerű hangzás. A két legjellemzőbb és legismertebb, minket is a legjobban befolyásoló rezgései az ötperces és százhatvanperces hullámok. A többi változócsillaghoz hasonló gerjesztési mechanizmus hiányában az oszcillációk egyedüli energiaforrása a Nap konvekciójának (hőmozgásának) zajszerű mozgása. Az egyes rezgések tehát nem állandósult zúgások, hanem véletlenszerűen erősödő és halkuló hangok. A változások sebessége is különböző az egyes hangokra, melyek a Nap belsejének heves folyamatairól árulkodnak. A Nap rezgéseit felgyorsítva ezt halljuk.

Az első, és érdekes módon NEM a leghangosabb hang az ősrobbanás (Big Bang) hangja. Az ősrobbanás kezdetben csendes volt. Körülbelül 380 ezer évvel az ősrobbanás után hígult és hűlt le a világegyetem anyaga annyira hogy a fotonok szabadon tudtak mozogni. Ez volt az első fény amit láthattunk (volna). Addig olyan sűrű és forró volt az univerzum, hogy a fotonok bármerre indultak, lepattantak a közeli részecskékről. Ezután az egész világegyetem fehér fényben izzott. Ám ez nem maradt így. Ahogy az újszülött Univerzum tágult, egyre hült,és fénye halványult. A 15 milliárd évvel ezelőtti 3 ezer fokos hőmérsékleten izzó univerzumnak a visszfénye ma már csak 2,7 K hőmérsékletű mikrohullámnak felel meg.

A legelső hanghullámok 52 oktávval voltak a zenei "A" hang alatt! Ez körülbelül egy hanghullám 200ezer évenként! Ha egy zongorának hét oktávja van, akkor még 7 "zongorát" kéne folyamatosan mélyülő hangokkal egymás mellé tenni, vagy több mint 100ezer fényév hosszúságú orgonasípot kéne építenünk ahhoz, hogy megszólaltathassuk ezt a hangot! Az első hanghullámok a kialakuló rendkívül sűrű univerzumban a fénysebesség 50-60%-ával terjedtek. Ezek a hullámok körülbelül egy tízezred nyomáskülönbséget okoztak az univerzum anyagában, azaz körülbelül 110 dB hangnyomást jelentettek. Ez egy mai rock koncert hangosságának felel meg! 1883-ban a Krakatoa vulkánkitörés 180 dB hangnyomást produkált több mint 100 kilométeres körzetben. Ehhez képest az ősrobbanás egy halk suttogás volt.

Az ősrobbanás hangja nem hasonlít sem robbanás, sem lövés, sem vulkánkitörés hangjára. Ha 100 másodpercbe sűrítjük az ősrobbanás utáni első 760 ezer évben hallható hangot, vagyis az ősrobbanás hajngját 10²⁶ szorosára gyorsítjuk, hogy az emberi fül számára is értékelhető legyen, akkor ezt halljuk.

AERLaser

Anti Earth Radiation Laser

Lézeres Aktív Földsugárzásvédelem

Földsugárzás méréssel NEM foglalkozunk! Kizárólag AERLaser termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozunk! Szívesen ajánlunk megfelelő szakértelemmel és felkészültséggel rendelkező Radiesztétát!